2012. november 24., szombat

2.Szökés

Onew pow :

-Soha. Többé. Nem. Iszom- tagoltam a mondatom miközben a nappaliba vonszoltam magam,mint egy zombi. Nem csak a mondat nyomatékosítása érdekében tagoltam,hanem azért is mert normális,hosszabb mondatra képtelen lennék. A többiek már a tévé előtt fetrengtek és nem úgy néztek ki,mint akik nagyon meglennének halva. Csak én vagyok ilyen puhány ? Mindegy is. A „mindenki” igazából csak a Key és Minho párost jelentette,a másik kettőt már tegnap óta nem láttam. Bár biztos csak a szobájukban alszanak. Majd később megnézzem őket.
-Mit is jelent az a soha ?- nézett rám Key egy hülye vigyorral a képén. Ennek tényleg nem ártott meg a tegnap este ?- Mondjuk...a Következő buliig ?
-Ostoba-vágtam neki az első útba eső tárgyat ami szerencsétlenségére egy büdös póló volt.
-Ajj! Fúj már Onew! Neked nem szabadna inni-mormogott miközben a „fegyveremet” a földre dobta.
-Örülök,hogy ma nem kell mennünk a céghez. Tuti meghalnék- kullogtam a konyhába,hogy egy fejfájás csillapítót és egy pohár vizet,reggeliként elfogyasszak. Kis keresgélés után sikeresen megtaláltam a kis fiókban a gyógyszerem,amit egy kis folyadék kíséretében már el is tüntetem.-Amúgy hol van Jonghyun és Taemin? -kíváncsiskodtam hátha a fiúk többet tudnak az említettekről.
-Szerintem a szobájukban vannak.-válaszolt Minho -Még nem láttam ma kint őket. - Mintha ez valami varázs szó lett volna,mert amint ezek elhangoztak egy kómás Bling és Tae nézett velem szembe. Valamit suttogtak még a szobaajtóban,de sajnos nem sikerült hallanom,miről is. Bólintottak egymásnak,majd felénk indultak.
-Onew?-szólított meg a kicsi Maknae elég félénken,amiből arra sikerült következtetnem,hogy komoly témáról lesz szó.
-Valami baj van srácok?
-Beszélnünk kellene.-szólt Jong is amíg fejével a kanapé felé bökött. Helyett foglaltam a díványon Key és Minho mellet még a két másik egy-egy fotelra ült le. Kibumékat is érdekelte ezért kinyomták a tévét,hogy ők is teljes figyelmüket szentelhessék a beszélgetésnek.
-Nos,miről lenne szó? - fordultam a fotelek felé. Taemin Jongra nézett,majd vissza ránk. Végül is a fiatalabbik kezdett bele a beszélgetésbe.
-Fiúk,mint tudjátok tegnap mi korábban eljöttünk a buliról,mint ti – bólintottunk- Szóval,mi éppen hazafelé jöttünk mikor...szóval....hogy is mondjam? Öhm.....szóval mi egy sikátor mellet jöttünk el mikor.....-nagyon nem találta a szavait Tae,ami rá nagyon nem vallott. Miről lehet szó ? Ennyire komoly lenne ? -Szóval...mi találtunk egy...egy.. -mielőtt elmondhatta volna Jonghyun vágott a szavába.
-Onew mi találtunk egy lányt.-mondta komolyan.-És itt van a lakásban.
-Tessék ? Egy vadidegen lányt hoztatok a lakásban ? Uram Isten..-teljesen kiakadtam a srácokra. Nem tudtam hova tenni,hogy lehettek ennyire hülyék.-Mégis miért hoztatok ide egy lányt?
-Megverték,mi pedig pont arra jöttünk és megtaláltunk. Nem hagyhattuk ott.-találta meg Taemin is az alaphangerejét.
-Miért nem vittétek kórházba?- most Minho kérdezett.
-Nem engedte.
-Nem engedte ? Mi az,hogy nem engedte?-teljesen ki voltam. Ha ez kitudódik vagy akárcsak a céghez eljut nekünk végünk.-Mindegy is. A lánynak el kell mennie.
-Tessék ? - Taemin és Jonghyun szeme is tányérméretűvé nőtt a mondatom hallatán.
-Jól hallótátók. A csajnak ma el kell mennie és kész. Értve vagyok?-erősen kell odalépnem különben ezért a húzásukért az egész banda is komoly büntetést kaphat.
-De Onew!-kezdett volna kérlelésbe Taemin és egy kétségbeesett pillantást küldött Jongnak.
-Onew,tudom,hogy te vagy leader,de ne próbálj meg mindenben helyettünk dönteni.-lépett fel ellenem erélyesebben Jjong. Mi ütött ebbe is ? Soha nem engedett meg ilyen hangot velem szemben.
-Kérlek fiúk ne kiabáljatok. Fel fog kelni!-nézett ránk kérlelően Taemin.
-Már mindegy.-szólt egy vékony hangocska mögülem. Megfordultam a tengelyem körül és szembe találtam magam veszekedésünk tárgyával. Mosollyal az arcán sétált egyre közelebb és közelebb. Elhaladt mellettem,két megtalálója felé lépkedett.-Mindent köszönök, Taemin és Jonghyun- simított végig mindkét fiú arcán.-Valószínűleg Te leszel Onew igaz ? -fordult most felém,gyönyörű mosolya még mindig az arcát díszítette. Csak egy bólintásra voltam képes...teljesen elvarázsolt. -Hálás vagyok neked is és sajnálom a bonyodalmakat. Természetesen ma elhagyom a házat.
-De miért?-a maknae helyettem is kérdezett.
-Taemin- angyali hangja a fülemben csilingelt- A csapattársadnak igaza van. Nem hozhatok haza egy vadidegen lányt.-kacagott saját kijelentésén- És jobb is,ha minél távolabb maradtok tőlem.-utolsó mondatát teljes komolysággal ejtette ki. Nem értettem mégis mire célozhat. Egy ilyen lánytól miért kellene távol maradni? Rengeteg kérdés cikázott a fejembe,melyeket csak Ő válaszolhatja meg. -Jobb,ha én most indulok is. Vigyázatok magatokra-boldogsága megdöbbentett. Nem akarom elengedni. De miért nem ? Hisz nem is ismerem. Már az ajtóban állt,kezét a kilincsen pihentette. A SHINee többi tagja lefagyva állt, mindenki arcán más és más érzelem volt látható.Egy közös mégis volt bennük: nem akarták,hogy elmenjen.
-Várj! Ne menj el kérlek. -kérdő pillantások hadát éreztem magamon mégsem érdekelt. A lány ragyogó barna szemeiben elmerültem. -Így nem engedhetünk el.A fiúk állítása szerint téged tegnap megvertek,így nem mehetsz el. Mi van,ha megint megtámadnak? És a sebeid?
-De én...csak bajt fogok okozni- hangja kérlelt,de nem engedhetem-Védd meg a fiúkat és magad is tőlem. Ne kérj ilyent.
-Maradj!- Jonghyun magabiztosabban szólította meg-Saját felelősségünkre kérünk.-A lány megenyhülni látszott ajkai ismét felfelé kunkorodtak. Elénk lépdelt gyengéden,kecsesen semmit sem sietett el.
-Köszönöm. De nem maradok sokáig. Csak egy nagyon rövid időre.-kisebb szünet után ismét szólásra nyitotta csábos ajkait- Ha megbocsátotok,elmennék aludni.
-Menj csak nyugodtan. Ahol eddig voltál megfelel ?-kérdezte Bling.
-Igen. Akkor én most megyek is. Sziasztok!-intett egyet,majd az szobaajtót bezárva magunkra hagyott.
-Szóval bajt fog okozni-kezdett bele Minho.-Mégis miféle bajt okozhat egy ilyen lány?
-Semmilyent.- így Key- A olyan lenne,mintha Taemin kitalálná,hogy rossz fiú lesz. Lehetetlen.-kijelentésén mindenki nevetett kivételt az említett személy aki sértődötten vonult el a számára fent tartott helyre.

Taemin pow.:

Lehetetlen ? Mi az,hogy lehetetlen? Attól,hogy a legfiatalabb vagyok nem jelent egyet azzal is,hogy kisfiú vagyok. Mégis mindenki annak néz. De még látni fognak egy másik Taemint is.
***
Megvártam még a lakásra teljes csend borult. Kiszálltam az ágyamból,majd pizsamámat a már elkészített ruhákra cseréltem. Halkan osontam az ajtóhoz és nyitottam ki azt,ami egy kis nyikorgás után utamra engedett. Fejemet kidugva néztem körbe és örömmel nyugtáztam,hogy tiszta a terep. Gyorsan , de ugyan akkor halkan megpróbáltam ki menni az ajtón ,de a tervem sikertelen volt mivel  valaki észrevett.
-Hova-Hova ? - kérdezte karba tett kézzel egy ördögi mosollyal az arcán.-Csak nem szökni készülünk?
- Ezt én is kérdezhetném tőled,mert gondolom nem azért van rajtad utcai ruha,hogy kimenj a mosdóba- vettem fel én is a magabiztos formám.
-Én kérdeztem előbb-kezdett veszekedni.
-Nehéz esett vagy ugye tudod?- forgattam meg szemeimet.- Csak levegőzni indultam.
- Ilyen későn ? Ugyan már... Jó kifogás sose rossz .- nevette el magát.
- És ha már itt tartunk te hova tartottál?- kezdtem el gúnyosan mosolyogni.
- Öhmm. Én is.-vágta rá.
- Jó kifogás sose rossz.- ismételtem meg az előttem álló lány szavait.-Csak nem elakartál menni ?
-Igazából,de.
-Csak így szó nélkül?
-Így mindenkinek a legkönnyebb.
-Értem.-egyszerű tőmondatom még nekem is gáz volt,de mi mást mondhattam volna?
-Ha már úgyis szökni készülünk-lépegetett elém,majd kezét nyakamra vezetve húzott le magához.-Nem megyünk együtt? Úgy hallottam szabadságon vagytok.-suttogott a fülembe,melytől libabőrös lettem. -Ismerek egy jó kis helyet Szöultól nem messze-folytatta miközben eltávolodott,hogy láthassa arcomon a reakciót. -Mi a válaszod ? Velem tartasz?
-Mikor indulunk?-válaszoltam egy vigyorral a képen. Válasz helyett csak halkan kuncogott. Felvettük a cipőnket,majd egy kis pénz,íratok és telefon magamhoz vétele után már kint is voltunk a ház előtt.
-Innen taxival megyünk.-jelentette ki. Vettem a célzást,így már tárcsáztam a kért számot. 15 perc után futott be az autó ami a számomra ismeretlen helyre visz,majd minket. Nem tudom mennyit kocsikáztunk mire végre meg álltunk egy emeletes, családi ház előtt.
-Hát itt lennénk- fordult körbe.....a lány akinek még a nevét sem tudom.-Vagyis még nem a pontos helyszínen,de első állomásunk ez.-nevetett magán,mely nekem is mosolyt csalt az arcomra.
-Ha nem lettem volna ott mikor megtaláltunk, el sem hinném,hogy tegnap te feküdtél ott.
-A tegnapi viszonylag jobbik esetnek mondható. Ennél csúnyábban is kaptak már el. Bár,ha most nem vagytok ott valószínűleg én már alulról szagolnám az ibolyát. Jaj miket is beszélek,hisz Te még semmit nem tudsz rólam.-ennyire feltűnő lett volna az arckifejezésemen,hogy semmit nem értek?
-Hát nem. Még a neved sem.
- Akkor hadd mutatkozzam be.-nyújtott nekem kezet-Kwon MinGi vagyok-ismertette velem a teljes nevét.
-MinGi- ejtettem ki mintha az valami csodálatos szó lenne. - Lee Taemin- ráztam meg a puha vékony kezet.
-Remélem tudod,hogy mostantól nem lesz nyugodt perced. Meg fogom mutatni neked az egyik oldalam.A jobbikat-nevetgélt édesen.
-Már alig várom. De most hova is fogunk menni?-kíváncsiskodtam.
-Nyaralni.


2012. november 10., szombat

1.Sikátor


Taemin pow:

Hajnali három.
Már egy jó pár órája ebben a bárban vagyunk a fiúkkal. Ünneplés céljából jöttünk le,ugyanis holnap kezdődik a két hetes szabadságunk ami az eddigi hajtás után nagyon jól jön. Én mégis egyedül üldögélek. Már kellő alkoholt döntöttem magamba ahhoz,hogy jól érezzem magam és már elég sok lány is megkörnyékezett-aminek más helyzetben nagyon örülnék-,most valahogy még sincs hangulatom ezekhez. Több órányi unatkozás után végül a hazamenetel mellett döntöttem. Felültem az asztalom tetejére,hogy innen nézzek körbe hátha meglátom valamelyik SHINee tagot,mivel nem akarok csak úgy szó nélkül lelépni. Szerencsémre két perc keresgélés után sikeresen kiböktem a bárpultot támasztó Onewet,aki már nem tűnt a legjózanabbnak. Gyors leugrottam ,majd poharam maradék tartalmát is eltüntetve indultam el. Jobbnak láttam,ha kikerülöm az épület közepén táncolókat,hisz közöttük átjutni lehetetlen küldetés. Amíg jó nagy ívben elhagytam az őrjöngő tömeget,észrevettem drága csapattársam,akinek figyelmét most két, igen szemrevaló csaj kötötte le. Hát igen,Jonghyun tudja,hogy érezze jól magát.
-Mi újság Tae? Miért nem bulizol ?-szólított meg barátom egy levegőszünete alatt.
-Most nincs kedvem hozzá. Onew hyunghoz indultam,hogy szóljak visszamegyek a lakásba-válaszoltam egyszerűen,majd indultam is tovább. 
-Várj!-kiáltott Jong mire ismét felé fordultam.-Én is veled megyek. Szerintem is elég lapos ez a buli-röhögött,majd odafordult a két lányhoz és egy-egy búcsúcsók után már mellettem is termet.
-Úgy látom a barátnőid nagyon csalódottak a hiányod miatt-röhögtem fel,míg fejemmel a két említett felé böktem akik azóta már más szájában kotorásztak.
-Egészségükre-csatlakozott Jong is a jó kedvembe. Körülbelül öt perc után el is jutottunk eredeti úti célomhoz. Onew már nem tűnt a leghasználhatóbbnak így inkább rövidre próbáltam fogni a beszélgetést. Hosszú monológból úgy sem jutna el semmi a tudatáig.
-Hyung- kocoktattam meg a vállát,hogy legalább azt tudja merről jön a hang és ki beszél hozzá.
-Áhh Taemin-ah! Valami baj van ?
-Nem nincs semmi baj. Csak azért jöttem,hogy szóljak Jonghyunnal hazamegyünk. Kicsit unalmas ez a buli-nevettem kínomban,hátha ezzel is hozzá segítem magunkat a minél előbbi szabadulásra.
-Rendben menjetek,de vigyázatok magatokra!-figyelmeztet. Egy bólintással adtam tudtára,hogy megértettem amit mond. Csodálom hyungot amiért nem túl józan állapotában is így figyel ránk. Végül is, nem hiába választották Őt erre a pozícióra. Közben intettem Jongnak,majd együtt indultunk ki. Nyár elejéhez képest kicsit hűvös volt,így összébb húztam magamon a fekete dzsekimet,majd kezemet zsebre vágva siettem Jonghyun után,mert Ő ezalatt elég gyors tempóban már hazafelé sétálgatott. Talán négy utcányira van ide a lakás,ezért ilyenkor sosem hívunk taxit. Meg amúgy is,egy kis séta nem árt nekünk sem. Egész úton beszélgetünk Jonggal,szinte be sem állt a szánk. Mondjuk a témáink többségét inkább két lány között tudnám elképzelni egy pizsiparti keretein belül. Most is éppen a hyungom magyaráz a legújabb,érdekes témánkról.
-De most komolyan,miért vesz fel egy lány olyan cipőt amiben nem tud járni ?-érdeklődött mintha ez az „élet nagy kérdései” közé tartozna.
-Fogalmam sincs. Sosem értettem ebben a nőket.-vontam meg a vállam. Azt hittem itt megszakad ez a témánk,de úgy néz ki a barátom nagyon kiszeretné fejteni a véleményét. Vagy talán túl sokat van a nővérével és már érdekli is ez a téma? Remélem csak az elfogyasztott italnak tudható be.
-A buliban is az egyik csaj,majdnem pofára esett. Ha nem fogom meg szerintem simán lefejelte volna az aszt..-nem tudta befejezni mert hirtelen egy szokatlan hang csapta meg a fülünket. Mintha.......valaki sírna. Tőlünk körülbelül fél méterre egy sikátor volt. Összenéztünk,majd egy bólintással egymás tudtára adtuk,hogy oda most be kell néznünk mert valószínű,hogy a hangforrás ott van. Ahogy közeledtünk a „cél” felé egyre hangosabb volt a sírás. Már a sikátor elejénél voltunk mikor sikerült elcsípnünk egy kis beszélgetést ami onnan szűrődött ki.
-Remélem ebből tanultál Te idióta liba!-kiabált egy férfi.
-Dögölj meg!-a következő egy elhaló női hang. A nőt bántották volna? Ütés csattanása volt a következő mire a bent lévő lány egy sikolyt engedett ki magából.
-Remélem meghalsz, drága angyal- ejtette ki gúnyosan az utolsó két szót a férfi,majd egy rövid nevetés kíséretében kiindult eddigi helyéről. Négy fekete ruhás alak haladt el mellettünk és nem sokkal később még egy is kijött,de ő fiatalabbnak tűnt mint az előzőek. Mind az öt látott minket,mégsem fordítottak ránk figyelmet csak autójukba beszállva, elhajtottak.
-Menjünk be-mondta Jjong,miután tiszta lett a terep.
-Biztos be kellene nekünk oda menni ?-kérdeztem,hisz voltak kétségeim a dologgal szemben.
-Ha akarsz hazamehetsz,de én bemegyek!-zárta le a beszélgetést,majd bement a sikátorba. Nem féltem,de aggódtam mit láthatunk odabent. Végül is beadtam a derekam és hyungom után mentem,aki már elégé bent járt. Fény hiányában telefonjaink segítségét kértük,hogy az esetleges akadályokat elkerüljük. Már egy ideje mentünk befele mikor már úgy gondoltam itt nem lesz semmi. De akkor miért volt bent az a négy férfi ? Már éppen nyitottam volna a szám mikor Jonghyun hirtelen földre térdelt és kezével valamit az ölébe húzott. Pontosabban inkább valakit.
-Taemin gyere ide gyorsan!-szólt mire én azonnal odarohantam. Követem a példáját és én is letérdeltem mellé. Amit láttam nem mindennapi volt; egy gyönyörű szép lány feküdt előttünk teljesen összetörve. Szája felrepedt,arcát és testét sebek és foltok borították,ruhája itt-ott szakadt volt,mégis volt egyfajta vonzereje ami még így is varázslatossá tette. -Taemin azonnal kórházba kell vinnünk.- zökkentett ki barátom a gondolatmenetemből és már vette volna fel a lányt mikor az hirtelen megfogta a kezét ennek megakadályozásában.
-Neh...kérlek-suttogta szinte alig halhatóan.-Ne vigyetek kórházba.
-Ne ellenkezz be kell vinnünk! Mit csináljunk akkor,ha nem vihetünk oda?-kérdezte Jong teljesen nyugodt hangon.
-Semmit-lehelte a leányzó,majd feje oldalra bicsaklott.
-Csak elájult-alapította meg Bling Bling miközben a kiscsajt a karjaiba vette és felállt vele.
-Mi a terved hyung?- érdeklődtem,hiszen fogalmam sem volt most mit akar csinálni.
-Szerinted ? Haza visszük-nézett a kezében fekvőre.
-És Onewék? Mit fognak hozzá szólni ?-komolyan aggódtam,mivel a többi tag egy kutyát is alig enged be a lakás be nemhogy egy vadidegen lányt.
-Nem érdekel. Nem fogom itt hagyni!-igaza volt. Nem hagyhatjuk itt. Biccentettem,majd mellé lépdeltem. Ránéztem a kezében lévő,törékeny kis személyre és egy dologban már teljesen biztos voltam: Ez az angyal külsejű lány,ma éjjeltől teljesen felfordítja az életünk.  

2012. november 9., péntek

Bevezetés



-De most komolyan,miért vesz fel egy lány olyan cipőt amiben nem tud járni ?-érdeklődött mintha ez az „élet nagy kérdései” közé tartozna.
-Fogalmam sincs. Sosem értettem ebben a nőket.-vontam meg a vállam. Azt hittem itt megszakad ez a témánk,de úgy néz ki a barátom nagyon kiszeretné fejteni a véleményét. Vagy talán túl sokat van a nővérével és már érdekli is ez a téma? Remélem csak az elfogyasztott italnak tudható be.
-A buliban is az egyik csaj,majdnem pofára esett. Ha nem fogom meg szerintem simán lefejelte volna az aszt..-nem tudta befejezni mert hirtelen egy szokatlan hang csapta meg a fülünket. Mintha.......valaki sírna. Tőlünk körülbelül fél méterre egy sikátor volt.......